Virginia Cavaliers [UVA]

Alapítás
1888
Konferencia
ACC
Divízió
Coastal csoport
Város
Charlottesville (Virginia)
Stadion
Scott Stadium (61,500)

Weboldal
http://www.virginiasports.com

University of Virginia futballcsapatát 1888-ban alapították, kezdésként még felszerelés nélkül mérkőzött meg tizenegy nebuló a Pantops Academy-vel, a kosáraréna mögötti öt hektár területû földdarabon. Ez idő tájt a Konföderáció javaslatára pirosban és szürkében játszottak, de nem sokkal később átváltottak a máig használatos kékre és narancsra, 1894-ben pedig beléptek az USA első egyetemi konferenciájába, a SIAA-be. A századfordulón vágtak bele először a stadionépítésbe, noha a Lambeth Field felhúzása elég ellentmondásos húzás volt, ugyanis több egyetemi professzor felemelte a hangját, hogy az iskolát el fogják lepni a tudományokban nem túl járatos profi sportolók. Ezért 1904-ben fel kellett állítani egy bizottságot, ami azt vizsgálta, hogy a felvett tanulók valóban a tudás miatt kerültek be a Virginiára, vagy sportolói képességeik is befolyásolták a döntéshozókat. A Lambeth Field befogadóképessége nyolcezer fő volt az 1913-as nyitáskor, egy éves bérlet hét dollárt és ötven centet kóstált. Az intézmény tanulói nagyon sikeresek voltak, All-American futót is magukénak tudhattak Buck Mayer személyében, és tömött vonatok érkeztek öregdiákokkal megtelve minden hazai rangadóra. Már kialakulóban voltak az első nagy derbik, például a Vanderbilttel vagy a Georgiával, illetve ők lettek az első déliek, akik legyőztek egy északi Ivy League-es gárdát, mikor 1915-ben két vállra fektették a Yale-t. 1920-ban átlavíroztak a SoCon konferencia elődjébe, ’23-ban vették fel a Cavaliers nevet.

uva

A Lovagok irányítására 1923-ban a később Hírességek Csarnokába beválasztott Earle "Greasy" Neale főedzőt nevezték ki, azonban neki sem sikerült ezzel a gárdával kiemelkedőt nyújtania. Ettől függetlenül népszerűségük töretlen maradt, és az arénában már nem fértek el a szurkolók, ezért ’31-ben elkezdték a Scott Stadium építését. A munkálatok nem tartottak sokáig és hamarosan a Cavaliers már huszonötezer néző előtt léphetett pályára. 1936-ban a Virginia kilépett a SoCon-ból, mert a csoportban nem lehetett sportösztöndíjat kiosztani, majd jött a második világháború, ezért átmeneti szünet és visszaesés után 1953-ban hozták létre nyolcadmagukkal az ACC-t. A ritmust viszont sokáig nem sikerült felvenniük, első kilenc szezonjukban negatív mérleggel zártak, folyamatosan a konferencia gyengébb együttesei közé tartoztak, és ezen a legendás George Welsh eljöveteléig senki sem tudott változtatni. A mester 1982-ben állt a szakmai stáb élére, érkezésével egy időben újították fel a Scott Stadiumot, negyvenezer férőhelyes létesítményt varázsolva belőle. Bár Welsh első két szezonja még nem jelzett előrelépést, de ’84-re beérett a jó toborzás, és a Cavaliers története első bowl-fellépésére végre sor kerülhetett (a Peach Bowlon a Purdue-t ütötték nagy nehezen). Ezt még tizenegy bowl-szereplés követte Welsh tizenhat éves regnálása során. Tizennégy szezonban legalább hét alkalommal nyertek a Lovagok, kétszer (1989, 1991) triumfáltak az ACC-ben, és ’90-ben három hétig még országos elsőnek is volt rangsorolva a gárda. A Cavs legsikeresebb HC-ja ötször lett a konferencia legjobb edzője, háromszor az NCAA legjobb trénerének is megválasztották. Őt Al Groh, a New York Jets-től menesztett edző követte a kispadon. Groh 2002-től 2005-ig pozitív szezont könyvelhetett el minden év végén, és négy bowl-szereplésből hármat sikerrel tudott le a Cavaliers. 2004-ben az ötödik helyen is állt az országos rangsorban a csapat, de a szezon vége nem sikerült jól, még a Computers Bowlon is kikapott a gárda a Fresno State-től. 2005-ben ugyan megverték az egyetem mumusát, a Florida State-t, és a Music City Bowlt is behúzták a Lovagok. 2006-ban igen gyenge idényt produkált a Virginia, 5-7-es mérleggel nem tudtak sok örömet szerezni szurkolóiknak. Ám 2007-ben Groh alakulata talpraállt, az év egyik legnagyobb meglepetését produkálva a Gator Bowlba is eljutottak. Két roppant gyenge szezont követően azonban elodázhatatlanná vált a váltás, 2010-ben Groh posztját a Richmonddal a két évvel korábban FCS [másodosztályú] bajnoki címet szerző Mike London vette át. London 4-8-al debütált, hogy 2011-ben már összejöjjön a bowl, de egy évre rá megint a konf sereghajtói közé tartozott a gárda. A javítás 2013-ban és 2014-ben sem sikerült, ehhez képest London '15-re is megtarthatta állását.

Az egyetemnek két nagy riválisa van: a North Carolina és a Virginia Tech. A UNC-vel 1892 óta küzdenek meg a South's Oldest Rivalry, "a Dél legrégebbi rivalizálása" során. Száztizenkilenc alkalommal csapott össze a két alakulat, néggyel többször, mint bármely másik két rivális az NCAA-ben, ennek ellenére a két intézmény közötti kapcsolat viszonylag barátinak mondható. Az örökmérleg igen szoros, jelenleg a Tar Heels 61-54-4-re vezet. A Hokies-szal Hálaadáshoz közeledve ütköznek meg 1895 óta, és több mint negyven éve minden esztendőben láthattunk Virginia-Virginia Tech összecsapást, azonban a mérkőzés nyertesének járó Commonwealth Cup-ot csak ’96-ban osztották ki először. Azóta a VT számít jobbnak, 16-3-ra nekik áll a zászló, az örökmérleg 54-37-5 arányban billen a Hokies felé. A Florida State ellen a Jefferson-Eppes Trophy-ért küzdenek meg évről évre, szintén 1996-tól kezdődően, de előtte is rivalizáltak, csak nem járt külön trófea a győztesnek. Ez a versengés sem tekinthető vérre menőnek, az FSU a nyolcvanas évektől rendszerint erősebb csapatot vonultatott fel, mint a Cavaliers, '95-ben mégis meg tudta egy szívszorító csatában fricskázni a Cavs a domináns Seminoles-t.

Mivel a Virginia gyökerei régre nyúlnak vissza, rengeteg tradícióval bír az iskola. 1909-ben már létrehozták a Virginia Pep Band-et, az első rezesbandát, később ezt váltotta fel a Cavalier Marching Band, mert a Pep kisebbfajta stílusváltáson esett át, de a régi banda máig működik. Két indulója is van a gárdának, a hivatalos Cavalier Song, mely 1923-ban íródott, de régebbi az 1895-ben készült Good Ole Song. A Virginia egyik nem hivatalos beceneve a Wahoos, ami egy szurkolói kiáltásra eredeztethető vissza. 1879-ben a Dartmouth egyetemen találta ki egy diák azt az indián kiáltást, ami eredetlieg így hangzott: "Wah-Hoo-Wah; / Wah-Hoo-Wah; / Da-di-di-Dartmouth, / Wah-Hoo-Wah, / Tige-r-r-r---“ Az 1890-es években vették át ezt a Virginia-n, és elkezdték így hívni a sportolókat is. A csapat első kabalafigurája Beta, a kutya volt a huszas évektől. 1939-ben azonban az állatot elütötte egy autó és el kellett altatni. Ezren zenéltek a temetésén és megszámlálhatatlanul sokan voltak jelen. Helyét Seal, a korcs kutya vette át. Ő 1955-ben pusztult el, és majdnem olyan népszerûségre tett szert, mint Beta. ’63-ig nem is volt kabalája az alakulatnak, ekkor találták ki, hogy a helyi lovaspóló egyesületből meghívjanak egy focirajongót, hogy lovagnak beöltözve jöjjön szurkolni. 1982-től már lóvával együtt csinálta a hangulatot az épp aktuális mascot, a Cavalier. Az együttes logója is sokszor változott, volt sima V betû Virginia felirattal, volt egy tûnődő lovag arcképe, 1994-ben jött el a jelenlegi szablyás címer.

Hat mezszámot vonultattak vissza jelképesen, Shawne Moore QB, Frank Quayle HB, Bill Dudley HB, Gene Edmonds HB, Joe Palumbo OG, Jim Dombrowski OT és Chris Long DE érdemeit elismerve ezzel. A Pro Football Hall of Fame-ben három Cavalier található; Ralph Wilson Jr., a Buffalo Bills tulajdonosa, a már említett Bill Dudley futó, aki emellett punter és kicker egyaránt volt, a Steelers színeiben MVP-címet is szerzett, illetve Henry Jordan defensive tackle, a hatvanas évekbeli Packers meghatározó alakja, négyszeres Pro Bowler.